Az Öpt. (1993. évi XCVI. törvény) e tekintetben nem rendelkezik. A 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámoló-egységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti.
Valamely, előttem ismeretlen okból a mai napig él az a "jogi legenda", miszerint 5 éves házassági kapcsolat után minden vagyon közössé válik. Ez a feltevés soha nem volt igaz – mégis gyakran találkozom ezzel a téves nézettel. A házastársak különvagyona mindig is különvagyon marad, sőt, még a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is megtartja különvagyoni jellegét (egy kivétellel, a szokásos berendezési és felszerelési tárgyak esetében, amelyre szintén kitérek). Pl. ha az egyik házastárs rendelkezett ingatlannal, amelyet elad, és másik ingatlanba fekteti annak vételárát, az új ingatlan ebben a részében-hányadában szintén különvagyoni vagyontárgy marad, még akár 30 éves házasság után is. Azonban ez alól is van két kivétel: A felek közösen a közös vagyonba "utalják" az adott vagyontárgyat, azaz írásban úgy rendelkeznek, hogy az a jövőben közös vagyonuk legyen. Úgy gondolom, ez viszonylag ritka megoldás. A már említett berendezési és felszerelési tárgyak is megtartják különvagyoni jellegüket, egészen addig, amíg eladásra nem kerülnek; a helyükbe lépett mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos berendezési és felszerelési tárgyak azonban valóban 5 év házassági együttélést követően automatikusan közös vagyonná válnak.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. (4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. 4:38.