A tanult elméletek, a különböző perspektívák és megközelítések gyakorlati jelentőséggel bírnak. Például a pszichológiában tanulunk egy empátia nevű koncepcióról, amely lehetővé teszi számunkra a másik személy megértését. A személynek tanácsosnak kell lennie, ha hatékonyan kívánja. Ahogy láthatja, a tudás és a készségek két különböző fogalom, bár közöttük van kapcsolat. Mi a különbség a tudás és a készségek között? A tudás és a készségek meghatározása: Tudás: A tudás az oktatáson vagy tapasztalatokon alapuló információ vagy tudás. Képességek: A készségek olyan képességekre utalnak, amelyekkel valami jól kell elvégeznünk. A tudás és a készségek jellemzői: Forrás: A tudás az oktatáson vagy a tapasztalaton keresztül valósul meg. Képességek: A készségek a gyakorlaton keresztül jönnek. Tárgy: Tudás: Egy adott témára hivatkozva a tudás magában foglalja az elméletet. Képességek: A készségek magukban foglalják azokat a gyakorlati képességeket, amelyeket a megszerzett ismeretek segítségével fejlesztünk.
Mik az analitikus készségek, és miért fontosak a munkahelyeken? Az elemző készségek az információk összegyűjtésére és elemzésére, a problémamegoldásra és döntések meghozatalára utalnak. Ezek az erősségek segíthetnek a vállalat problémáinak megoldásában, és javíthatják általános produktivitását és sikerét. Itt van információ arról, hogy a munkáltatók miért keresik az alkalmazottakat ezekkel az analitikai készségekkel, valamint a hozzájuk kapcsolódó listát, melyet a munkáltatók az önéletrajzok, a betűk, a munkalehetőségek és az interjúk között keresnek. Olvassa el, hogy megtudja az öt legfontosabb elemző készséget, valamint a munkáltatók által igényelt további kiegészítő készségek al-listáit. Ezeket a készségeket kulcsszavakként is felhasználhatja az alkalmazásban. Miért a munkaadók értékelik az analitikai készségeket? A munkáltatók az alkalmazottakat olyan problémával próbálják felkutatni, amely időben és hatékonyan megoldást talál. A problémák megoldásához az alkalmazottaknak erős analitikai készségekre van szükségük.
KEZDŐLAP > KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Nonverbális kommunikáció fejlesztése 1. Melyik mondatot játszom az olvasmányból? Kihívunk egy tanulót, mutatunk az olvasmányból egy könnyen eljátszható mondatot. A többieknek ki kell találnia, melyik ez a mondat. 2. Tégy hozzá egy mozdulatot! Körben állunk. Az első eljátszik egy mozdulatot, a következő megismétli és hozzátesz. Nehezíthetjük, ha megadjuk a témát, helyszínt. Pl. a reggeli készülődés, fogorvosnál, kertészkedés... 3. Találd ki a mozdulatból a helyszínt! Eljátszunk egy mozdulatsort, pl. vonaton való utazást, cirkuszban, focimeccs,... Ki kell találni a helyszínt a mozdulatsorból. 4. Szinkronizálás Két tanuló kell hozzá: egyik némán játszik, tátog, mimikával, testbeszéddel mond valamit. A társa lefordítja, mit mondhat. 5. Milyen tárgy van a kezemben? Kapnak egy tárgy szóképét. El kell játszani, milyen mozdulatokat tehetünk ezzel a tárggyal. A többiek kitalálják, mi van a kezében. 6. Ketten mondunk egy verset Fejleszti a nonverbális képességet.