T�rdeinkre borulunk, zengj�k h� im�nk. sok f�le panaszunk, ah�nyan vagyunk, Esdve k�r�nk, Sz�zany�nk, hallgasd meg szavunk. A teljes �nek...
A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése. Az épület [ szerkesztés] A neogót stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. Berendezése [ szerkesztés] Orgonáját, amit Gergely Ferenc tervei szerint Gonda Nándor épített át, a budai királyi várkápolnából kapta Ferenc József császár és Erzsébet magyar királyné adományaként. A harangokat az első világháborúban beöntötték, az újakat Prohászka Ottokár áldotta meg 1924. augusztus 31-én. 1928 és 1950 között szervita atyák gondozták a kegyhelyet. A templomban állt tölgyfa (amelyre Thalwieser Katalin a csodatévő képet kiakasztotta) elpusztult. Maradványait elégették, és hamuját belekeverték abba a műanyagba, amelyből a mostani fa készült. A kegykép ma ezen függ. Búcsú [ szerkesztés] A templom fő búcsúi szentháromság vasárnapján ( pünkösd utáni első vasárnap) és Kisboldogasszony ünnepén ( szeptember 8. ) vannak.
A templom jelenlegi plébánosa Esterházy László. Története [ szerkesztés] A török hódoltság alatt az ország más falvaihoz hasonlóan a Buda környéki községek jó része is elpusztult. A gazda nélkül maradt hidegkúti birtokot Kurz Ignác báró, királyi kamarás kapta, és a "divatnak" megfelelően 1697-ben precíz, szorgos munkához szokott német családokat telepített le, de a katolikus vallású Rajna-vidéki emberek többsége csak az 1720-as években költözött ide. Egy fiatal lány, Thalwieser Katalin is magával hozta a svájci einsiedelni bencés kolostor templomából Mária csodatévő képmását, aminek eredetijét egy Meinard nevű svájci remete készítette. Katalin a Boldogságos Szűz képmásának tulajdonította, hogy boldog házasságot kötött egy Liezenpold György nevű jómódú polgárral. A képet kiakasztotta a közeli erdő egyik tölgyfájára (a forrásokban tölgy- és kőrisfát egyaránt említenek); ennek maradványait 1968-ban találták meg. A legenda szerint az idős, vak budai Forstmar asszony a Boldogságos Szűz előtt imádkozva visszanyerte szeme világát.
Egyéb tudnivalók [ szerkesztés] A templom körül a parkolás ingyenes. Egész évben tartanak esküvőket (de csak a templomban; a szabadtéri oltárnál nem). A templomban bármely katolikus pap eskethet. Esküvőre jelentkezni személyesen a plébánosnál lehet. Vendég orgonista a szertartáson nem játszhat. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon; Panoráma, Budapest, 1990. ISBN 963-243-722-5 Verrasztó Gábor: A molnár, aki Lipót volt; Budai Liberális Klub, 2008. Gyömrő-Molnár Béla: Máriaremetei Kisboldogasszony bazilika Kegytemplom További információk [ szerkesztés] A templom szentmiséi A Máriaremetei Egyházközség honlapja A búcsújáróhelyről Miserend Telefon (06)-1-376-5323 m v sz Budapest II. kerülete Kerületrészek Adyliget · Budakeszierdő (egy része) · Budaliget · Csatárka · Erzsébetliget · Erzsébettelek · Felhévíz · Gercse · Hársakalja · Hárshegy · Hűvösvölgy · Kővár · Kurucles · Lipótmező · Máriaremete · Nyék · Országút · Pálvölgy · Pasarét · Pesthidegkút-Ófalu · Petneházyrét · Remetekertváros · Rézmál · Rózsadomb · Szemlőhegy · Széphalom · Szépilona · Szépvölgy · Törökvész · Újlak (egy része) · Vérhalom · Víziváros (egy része) · Zöldmál Látnivalók, kultúra Árpád-kilátó • Emléktáblák Budapest II.
Világnapjának ünnepére Tovább...
M�riaremete az egykor �n�ll� Pesthidegk�t ter�let�n fekszik - ma Budapest II. ker�let�ben -, a Sz�kesfeh�rv�ri egyh�zmegy�ben. A XVIII. sz�zadban a mai Sv�jc ter�let�r�l, egy Thalwieser Katalin nev� asszony telepedett le Pesthidegk�ton. M�g haz�j�ban nagy tisztel�je volt a h�res einsiedelni M�ri�nak, amelynek m�solat�t mag�val hozta. �gy �rezte, hogy boldog h�zass�g�t egy Linzenpold Gy�rgy nev�, j�m�d� emberrel a Boldogs�gos Sz�znek k�sz�nheti, ez�rt a k�pet a faluhoz k�zel egy t�lgyf�ra f�ggesztette. Az erd�t j�r� emberek �s a p�sztorok sokat �jtatoskodtak el�tte. A sz�zadfordul� t�j�k�n egy budai polg�rasszony a k�p el�tt �jtatoskodva visszanyerte szeme vil�g�t. Ennek h�r�re a XIX. sz�zad els� fel�ben indult meg a b�cs�j�r�s. A falu f�ldesura, Tersty�nszky Ign�c el�bb egy fa, majd k�s�bb egy k�k�poln�t �p�ttetett azon a helyen. Ett�l kezdve besz�lhet�nk n�pesebb zar�ndoklatokr�l, a Remete M�ria kegyszobr�hoz. A mai nagym�ret� templomot, neog�tikus st�lusban Sch�mer Ferenc �p�tette (1899).