A június 30-i dátum széleskörű ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetőségének határnapja. A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának, használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs. A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében - az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A hatósági védekezést elrendelő határozatok közzététele oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre. A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként.
2014. 04. 23. Hazánk éghajlata és az érzékeny fajták hosszú sora gyakran nyújt kedvezõ életfeltételeket az õszibarack levélfodrosodás kórokozója számára. Õszibarackfáink egyik legsúlyosabb betegségérõl van szó, hiszen a közismerten aggasztó méreteket öltõ gutaütésszerû pusztulások, részleges faelhalások kórokozóival szinte együtt emlegethetõ. E tipikus tüneteket elõidézõ károsító (Taphrina deformans Berk. ) a dérgombákhoz tartozik. A levélfodrosodás régóta tekinthetõ jelentõsebb õszibarack károsítónak, hiszen neves szakíróink szinte minden munkájukban megemlítik. Ma is közismert, hogy közvetlen terméscsökkenést kiváltó tényezõ és a kialakuló fertõzés az év eredményességét alapvetõen meghatározza. Hûvös és csapadékos tavaszokon fakadást követõen rendkívül súlyos károkat okozhat. A közvetlen veszteségen kívül azonban közvetve is veszélyeztet, hiszen az erõsen fertõzött fák hajtásai nem érnek be, egész ágrészek száradhatnak el, s az évenként ismétlõdõ kórfolyamat legyengülést, sõt pusztulást eredményezhet!
Akinek őszibarackja vagy nektarinja van, annak gondolnia kell a tafrinás megbetegedésre (levélfodrosodásra). A fertőzés terjedéséhez a párás, nedves időjárás, és a 4-8 °C átlaghőmérsékletet az optimális, nemhiába, dérgombának is hívják. Csak megelőző permetezéssel védekezhetünk ellene hatékonyan! Mindenképpen számolnunk kell a tafrina gomba támadásával Most éppen csepereg az eső és lehűlt a levegő. Az OMSZ előrejelzése az elkövetkező napokra is hasonlókat jósol. Kipattantak a levélrügyek és a néhány milliméteres levélkéket már megtalálhatja a tafrina. A fertőzés után csak1-2 héttel jelentkeznek a - már mindannyiunk által jól ismert - deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Ahol az elmúlt években gondot okozott, ott permetezést javaslok! Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A rügyekben vagy azok felületén és a vesszőkön telel át és már 4 és 14°C közötti átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a kis zöld levélkéket.
Rügypattanás után, kisleveles állapotban a modernebb, kevésbé perzselő készítmények közül ajánlatos választani, és az alsóbb dózisokkal dolgozzunk. Ilyenek például a rézhidroxid, a rézoxid, a tribázikus rézszulfát, valamint a finom örlésű rézoxiklorid. Egyes készítményeket már a "fajtára jellemző színeződés kialakulásáig" is fel lehet használni őszibarackban. Sokan még mindig félnek a réztartalmú szerektől őszibarackban, ráadásul nagyon lecsökkent a III. kategóriás tafrina elleni rézmentes gombaölők száma. A réz hatását egyébként a mankoceb hatóanyag felerősíti, ez a kombináció is kapható a gazdaboltokban. A kis leveleket kell befednünk a kontakt rézzel, ezért apró cseppekkel permetezzünk, tapadást elősegítő segédanyagokkal, emellett a fodros levelek leszedésével is lassíthatjuk a tafrina terjedését. Ugyanakkor amennyiben hűvösen, esősen folytatódik az év, még a nyár közepén is permetezhetünk a gomba ellen. Ismételni kell 5–7 naponta, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15–20 fokot, ekkor ugyanis leáll a dérgomba károsítása.